Merényi Vivien írása
Novemberben Olaszország több fontos ünnepet is tart, amelyek jelentős történelmi és kulturális jelentőséggel bírnak. Az olaszok köztudottan imádnak megünnepelni mindent, így a nemzeti ünnepek is remek alkalmat adnak arra, hogy megemlékezzenek a nemzeti örökségükről és hagyományaikról. A legfontosabb őszi ünnepek a Mindenszentek napja, és a Halottak napja.
Mindenszentek Napja (Tutti i Santi/Ognissanti – Novembre 1)
November 1-jén Olaszország a Mindenszentek napját ünnepli – olaszul Tutti i Santi vagy, ahogy a köznyelv hívja Ognissanti (ogni santi).
Az ünnep eredete Kr.u. 609-re nyúlik vissza, amikor IV. Bonifác pápa Mária és az összes vértanú tiszteletére templommá szentelte a római Pantheont. Ezt a dátumot később kiterjesztették az egyház összes szentjére, és a katolikus egyházi év egyik legfontosabb eseménye szerte a nagyvilágban.
Olaszország lakossága mélyen vallásos, amely a hétköznapokban is megnyilvánul, így nincs ez másként ezen a napon sem. Az emberek szentmiséken és különleges szertartásokon vesznek részt, hogy tiszteletüket fejezzék ki a szentek iránt, a családok gyakran ellátogatnak a temetőkbe, hogy virágot, gyertyát és mécseseket vigyenek az elhunyt szeretteik sírjára. Az ünnep nemcsak az elhunytak emlékének szól, hanem a közösségi összetartozás és a hagyományok megőrzésének is fontos pillére.
Tanuljuk meg az ünnephez kapcsolódó legfontosabb szavakat!
il cimitero – temető
la tomba – sír
il fiore – virág
la corona – koszorú
la candela – gyertya
la messa – mise
defunto – elhunyt
morire – meghalni
commemorare – megemlékezni
il rispetto – tisztelet
il santo – szent
Halottak Napja (Giorno/Festa dei Morti – Novembre 2)
A Mindenszentek napját követően, november 2-án ünneplik a Halottak napját – olaszul Giorno dei Morti vagy Festa dei Morti. Ez a nap is az elhunytak emlékére szól, és arra szolgál, hogy tiszteletünket fejezzük ki azok iránt, akiket Mindenszentek napján nem volt lehetőségünk megemlíteni. Ezen a napon is gyakorta látogatnak ki az olaszok a temetőkbe, hogy megemlékezzenek a szeretteikre, akik már nincsenek köztük.
Az olasz csizma mentén különböző módon tartják ezt a napot. Lombardia egyes vidékein november 1-ről november 2-re virradó éjjel sokan egy üveg friss vizet hagynak a konyhában, hogy oltsák a halottak szomját. Friuli-Venezia-Giulia tartományban az emberek éjjelre egy vödör vizet hagynak egy kis darab kenyérrel éjjelre lámpa fénye mellett.
Trentino-Alto-Adige megyében a halottak számára terített asztalt és meggyújtott tűzhelyeket hagynak. Ugyanígy Piemonte megyében és Val D’Aostában is. Liguriában bacilli (szárított bab) és balletti (főtt gesztenye) készítenek az elhunytaknak.
Az angolszáz halloween-hez hasonlóan régen az olasz gyerekek is házról házra jártak november 1-én éjjel, hogy megkapják a trick-or-treat olasz megfelelőjét, a ben dei morti-t, ami az amerikai csokikkal és édességekkel ellentétben Olaszországban szárított babot, gesztenyét és fügét jelentett. Miután elmondták az imát, a nagyszülők és az öregek rémisztő történeteket meséltek a gyerekeknek.
Umbriában stichetti dei morti-t, azaz lóbab alakú édességet készítenek. Abruzzoban a terített asztal mellett mindig annyi égő gyertyát hagynak az ablakban, ahány kedves halottja van a családnak. De régen az is hagyomány volt, hogy tököket vájnak és faragnak ki, majd abba gyertyát helyeznek, és lámpásként használják őket, akárcsak halloween-kor. Rómában az volt a hagyomány, hogy halottak napján az elhunyt személyt a sírja közelében és „társaságában” fogyasztják el a vacsorát.
Szicíliában november 2-a a gyermekek számára igazán fontos ünnep, hiszen reggel az ágyuk alatt a „halottaktól kapott” ajándékokat találnak, ha jól viselkedtek. Ezek lehetnek játékok, édességek és a híres pupi di zuccaro vagy pupaccena (cukorbabák) is.
Egy másik, szinten ehhez az ünnephez köthető édesség a frutta martorana vagy frutta di zucchero, ami igazából nagyon élethű, gyümölcs alakú marcipán. Manapság már nem csak Ognissanti/Tutti i santi alkalmával készítik ezeket a marcipán mesterműveket, de számos szicíliai cukrászdában egész évben lehet kapni.
A legenda szerint bencés apácák találták ki ezt az édességet, amikor egy október végi napon váratlan hírt kaptak a király érkezéséről, aki látni szerette volna a kolostor csodás kertjét. Azonban a hideg miatt a kert gyümölcsfái rettenetes állapotban voltak, így ki kellett találniuk valamit az apácáknak. Ekkor jött az ötlet, hogy mandulából és mézből készítsenek egy könnyen kezelhető és fogyasztható, gyümölcs alakú édességet, amit fel tudnak szolgálni a királynak. Még a fákra is felaggatták őket, hogy úgy nézzen ki, mintha valódi citrus lenne a fákon. A király meglepődve látta a kertet, és meg is jegyezte, hogy az apácák fáin vannak egyedül érett termések a városban. Le is szakított egy narancsot, hogy megkóstolja, és ekkor vette észre, hogy az nem is igazi gyümölcs. A király erre nagy nevetésben tört ki, az apácák pedig bevallották, hogy az ő látogatására készültek a mandulás-mézes finomságok. A király pedig megígérte, hogy tavasszal visszatér, hogy megcsodálja a virágzó rózsákat és fákat a kertben.
A Festa dei Morti-hoz, azaz a Halottak napjához több hagyományos édesség is kötődik, amelyeket ezen a napon fogyasztanak, ilyen például az ossa dei morti, azaz a halotti csontok, ami csontra emlékeztető, pici, ropogós kekszeket takar, általában vanília vagy ánizsos ízben; vagy pan dei morti, azaz a halottak kenyere, amely egy diós, mandulás, mazsolás, fűszeres kakaós piskótaszerűség; vagy a szárd papassini, amely szintén tartalmaz mazsolát, fahéjat, édesköményt vagy ánizslikőrt, a tetején pedig általában cukormáz van.
Ha te is november elején jársz Olaszországban, akkor mindenképpen érdemes ellátogatni egy temetőbe, és megkóstolni a helyi, tradicionális édességeket is.