Mennyi az az „olasz 5 perc” … avagy miért késnek mindig az olaszok?

Közismert tény, hogy az olaszok mindig késnek (épp’ most hívtam egy zárszerelőt, aki azt mondta 10 perc és ott vagyok … 40 volt, mire megérkezett). Természetesen az ismert sztereotípiákon túl van igazság is e mögött. Az olaszok többsége ugyanis egészen sajátos viszonyban áll az idővel, és egy baráti találkozóra 15–20, sőt akár 30 perc késéssel érkezni teljesen elfogadott. Ez persze könnyen sokkolhatja azokat, akik olyan kultúrából érkeznek, ahol a pontatlanság udvariatlanságnak számít.

Miért állnak ehhez máshogy az olaszok?

Hogy miért jár ennyire más ritmusban az olaszok belső órája? Persze erre nincs hivatalos magyarázat, de a legtöbben az olasz életstílus természetes lazaságának tudják be. A késés annyira beépült a mindennapokba, hogy szinte senki nem is gondol rá problémaként.

Ezért aztán az olaszok igyekeznek kerülni a túl pontos időpontokat. Ha egy barátod azt mondja, találkozzatok sulle otto – vagyis „nyolc körül” –, akkor biztos lehetsz benne, hogy nem 20:00-ra gondol. Sőt, valószínűleg ő maga sem tudná megmondani, mikor ér oda … valamikor 20.00-22.00 között : )

Ugyanez igaz az időtartamokra is. A nagyon konkrét tra un’ora (egy óra múlva) helyett sokkal gyakoribb a tra un’oretta – „úgy egy óra múlva”, ami lehet 50 perc, de akár 75 is. A mezz’oretta pedig egy külön műfaj: fél óra, ami valójában bármi lehet 20 és 45 perc között … vagy ki tudja.

Hogyan éljünk túl ebben a káoszban?

Sajnos nincs univerzális megoldás, viszont vannak taktikák és praktikák. A legbiztosabb módszer, ha te magad is 15–20 perccel később érkezel, mint az „egyeztetett” időpont. Így jó eséllyel még mindig várnod kell majd egy kicsit, de legalább nem fél órát, vagy akár többet is.

Mi a helyzet a hivatalos időpontokkal?

A fentiek persze csak a társasági eseményekre vonatkoznak. A hivatalos találkozók – munkahelyi megbeszélések, orvosi időpontok, ügyvédi konzultációk – más kategóriába tartoznak. Ilyenkor az olaszok is igyekeznek pontosak lenni, még ha az időpontok csúszása így is gyakori jelenség.

… és mindezért vajon bocsánatot kérnek?

Ami talán a legmeglepőbb: az olaszok többsége nem érzi szükségét annak, hogy bocsánatot kérjen a késésért. Számukra ez nem hiba, nem udvariatlanság, hanem a társasági élet természetes része. Ha szóvá teszed, könnyen úgy tűnhet, mintha túl szigorú vagy túl merev lennél, és még te fogsz udvariatlannak tűnni a végén : )

Megoldás: alkalmazkodás

Ha Olaszországban élsz vagy gyakran jársz Itáliába, előbb-utóbb rá fogsz jönni, hogy a túlélés kulcsa nem a harc, hanem az alkalmazkodás.

… és ha már itt tartunk: pazienza. Az olasz kultúrában ez az egyik legfontosabb szó. Jelentése: türelem. A másik pedig a tranquillo/a … azaz nyugalom.

Jó tanács: nem érdemes felhúzni magad ezen, vedd át inkább te is az olasz életstílust.