A torta diplomatica az olasz cukrászat egyik tradíiionális és nagyon kedvelt süteménye, a millefoglie közeli rokona. Leginkább a magyar krémeshez hasonlít.
A torta diplomatica három fő elemből épül fel: pasta sfoglia (ropogós leveles tészta), pan di Spagna (puha piskóta), valamint a névadó crema diplomatica, amely a crema pasticcera (vaníliás főzött krém) és a chantilly (édesített tejszínhab) keveréke. Ez a krém adja a sütemény lágy, selymes karakterét, amely tökéletesen ellenpontozza a tészta roppanósságát.
A piskótát gyakran likőrrel, például alchermes-szel vagy más aromás sziruppal itatják át, hogy még gazdagabb ízt kapjon. A rétegek váltakozása – ropogós, puha, krémes – igazi élményt nyújt minden falatban. A tetejét rendszerint porcukorral szórják meg.
A torta eredete a reneszánsz Itáliába vezethető vissza: egyes források szerint a 1400-as években a Parmai Hercegség egyik diplomata szakácsa készítette ajándék gyanánt Francesco Sforza milánói hercegnek. Innen ered a név is, amely a diplomáciai ajándékra utal. Kezdetben az arisztokrácia desszertje volt, de idővel a nép körében is elterjedt, és mára az olasz cukrászat egyik ikonikus darabjává vált.
A torta diplomatica nemcsak ízében, hanem megjelenésében is kifinomult: gyakran téglalap vagy négyzet alakban készítik, hogy könnyen szeletelhető legyen. Ünnepi alkalmakon, esküvőkön és családi összejöveteleken gyakran kerül az asztalra, hiszen egyszerre klasszikus és látványos.
