Péntek este 4,7-es magnitúdójú földrengés rázta meg a Nápolytól nyugatra fekvő Flegrei-mezőket (Campi Flegrei), az egyik legaktívabb vulkáni területet Olaszországban. Az Országos Geofizikai és Vulkanológiai Intézet (INGV) szerint ez volt a legerősebb rengés azóta, hogy a térségben évek óta tartó szeizmikus tevékenység felerősödött (az elmúlt 40 év legnagyobb földrengése vol). A rengést Nápolyban és a környező településeken is érezni lehetett.
Sérültek és anyagi károk
A földrengést tíz utórengés követte az INGV mérései szerint. Nello Musumeci polgári védelmi miniszter tájékoztatása szerint 21-en megsérültek, és károk keletkeztek lakóépületekben, valamint több templomban is. Az olasz polgári védelem azonnal aktiválta válságkezelő egységét, hogy felmérje a történteket.
Leállított vasúti közlekedés, pánik az utcákon
Biztonsági okokból felfüggesztették a forgalmat a Cumana és a Circumflegrea vasútvonalakon, amelyek Nápolyt kötik össze a Flegrei-mezők településeivel, amíg el nem végzik a szükséges ellenőrzéseket. Sokan az utcára menekültek a rengés után, és Nápoly egyes részein, illetve a környező agglomerációban áramkimaradásokról is beszámoltak. A helyi hatóságok arra kérték a lakosokat, hogy maradjanak nyugodtak, és kövessék a hivatalos utasításokat.
Mit kell tudni a Campi Flegrei-ről?
Nápolytól nyugatra, a Pozzuoli-öböl mentén húzódik a Campi Flegrei – magyarul Flegrei-mezők vagy Tüzes mezők –, Európa egyik legjelentősebb és legjobban megfigyelt vulkáni területe. A nevét a görög “phlegra” szóból kapta, ami égést jelent, és nem véletlenül: az ókori rómaiak ide képzelték az alvilág bejáratát, itt volt a Cumaei Szibilla híres barlangja is, a szolfatárák kénes gőzei és a forró források miatt a táj évezredek óta a föld alatti tűz jelenlétét sugallja.
Di Michele Pizza – Opera propria
A Campi Flegrei nem egyetlen hegy, hanem egy kb. 12–13 kilométer átmérőjű vulkáni kaldera, amely két hatalmas kitörés nyomán alakult ki mintegy 40 000, illetve 10 000 évvel ezelőtt. Azóta számos kisebb kitörés zajlott a területén, a legutóbbi 1538-ban, amikor napok alatt egy egész új hegy, a Monte Nuovo emelkedett ki a földből. A kaldera ma sűrűn lakott: a nápolyi agglomerációban több mint hárommillió ember él itt.
Mi az a bradiszeizmus?
A térség jellegzetessége a “bradiszeizmus” (görögül: lassú mozgás) jelensége: a talaj hosszabb időn át lassan süllyed, majd időszakosan gyorsabban megemelkedik. Az emelkedési fázisokat jellemzően sekély, kisebb magnitúdójú földrengés-rajok kísérik. A jelenlegi emelkedési szakasz 2005-ben kezdődött, és 2023 óta a földrengések gyakorisága fokozatosan növekszik. Pozzuoli városában a felhalmozott talajemelkedés mára meghaladta az egy métert.
Egyre gyakoribb rengések
Az utóbbi években a szeizmikus aktivitás látványosan erősödött. 2023-ban a legerősebb rengések szeptember 27-én és október 2-án történtek, 4,2-es, illetve 4,0-s magnitúdóval, míg 2024-ben a legjelentősebb esemény május 20-án zajlott 4,4-es erősséggel, ami a nemzeti polgári védelem rendkívüli mozgósítását vonta maga után. 2025 májusában egy újabb, 4,4-es magnitúdóig terjedő rengéssorozat miatt a hatóságok szükségállapotot hirdettek a térségben. Az utóbbi egy évtizedben a talajemelkedés üteme időszakosan elérte a havi 2 centimétert is, és mintegy kilencezer földrengést regisztráltak a szakértők.
Fenyeget-e közeli kitörés?
A tudományos konszenzus szerint jelenleg nincs olyan jel – hirtelen magmamennyiség-növekedés vagy drasztikus szeizmicitás-változás –, amely nagy erejű kitörésre utalna. Egy friss, INGV és a genfi egyetem kutatóinak közös tanulmánya szerint a felszín alatt, mintegy 4 kilométeres mélységben lehet jelen nyomás alatti magma, de a jelenlegi feltételek rövid távon nem elegendőek egy kitöréshez – egy 1538-hoz hasonló méretű esemény kialakulásához a becslések szerint 20–30 évnyi folyamatos magmafeltöltődésre lenne szükség. A kutatók ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy az ismétlődő nyugtalansági időszakok hosszabb távon gyengíthetik a kéreg szerkezetét, ami idővel növelheti egy jövőbeli kitörés valószínűségét.
A területet az Országos Geofizikai és Vulkanológiai Intézet (INGV) a világ egyik legsűrűbb geofizikai megfigyelőhálózatával kíséri figyelemmel, a polgári védelem pedig kidolgozott evakuációs tervekkel rendelkezik az úgynevezett vörös zónára, vagyis a kaldera közvetlen környezetére. A hatóságok szerint a kockázat valós, de nem jelent azonnali veszélyt: a térség – beleértve Pozzuolit, a Solfatara-kráter környékét és magát Nápolyt is – a szokásos óvintézkedések mellett továbbra is biztonságosan látogatható.