Tubus farinarius dulcissimo edulio ex lacte fartus.
Manapság nagy népszerűségnek örved már Magyarországon is Szicília egyik legismertebb és legjellegzetesebb édessége: ropogósra sült tésztahengerbe töltött, édes ricottával készült desszert, a cannolo.
A cannolo eredete azonban évszázadokra, sőt egyes elméletek szerint évezredekre nyúlik vissza, és a görög, arab és szerzetesi hagyományok különös keveredéséből született meg.
Na, de honnan ered a neve?
A cannolo szó a latin canna szóból származik, ami nádszálat (folyami nádat/canna di fiume) jelent. A név közvetlenül az édesség eredeti elkészítési módjára utal: régen a tésztát kis nád darabkák köré tekerték, hogy a sütés során megőrizze a cső formáját.
Tehát:
- canna (latin): A növény eredeti neve.
- canna (olasz): Ugyanezt jelenti.
- cannolu (szicília): kicsinyítő képzős alak, jelentése „kis nád”, „nádacska”
- cannolo: a manapság is használt szó a szicíliai cannolu-ból ered, ami az előzőből eredve végül elnyerte a kis csövecske jelentést.
Az ókori gyökerek
A legendák szerint egy hasonló, tejjel töltött hengeres tésztaételt már az ókori Rómában is ismertek. A hagyomány – amelyet többek között Alberto Denti di Pirajno herceg Siciliani a tavola című könyve őrzött meg – egy latin leírásra hivatkozik: tubus farinarius dulcissimo edulio ex lacte fartus, vagyis „liszttésztából készült cső, édes tejes töltelékkel megtöltve”.
Az arab korszak hatása
A 9. és 11. század között Szicíliát arab uralom alatt állt, és ez az időszak meghatározó volt a sziget gasztronómiájára nézve. Ekkoriban terjedt el a cukornád, a mandula és a különféle fűszerek használata is. Sok kutató szerint ekkor született meg a ropogós tésztahéj és az édes, fűszeres túrós krém ötvözete, amely a mai cannolo alapja.
Hárem és kolostor
A cannolo eredetéhez két népszerű legenda is kapcsolódik: a hárem és a kolostor legenda.
A hárem-legenda Kalt-el-Nissa (a mai Caltanissetta) városához köthető, a szaracén uralom idejéből (827–1091 körül), amikor Szicília nagy részét – ahogy már említettem – arabok tartották kézben. A történet szerint egy emír háremhölgyei találtak ki, vagy alakítottak át egy már létező, ricottából, mandulából és mézből készült arab édességet, hogy elnyerjék uruk kegyeit, amely egyben játékos és allúziós tisztelgés is volt a férfi formák előtt.
A másik, gyakran emlegetett történet szerint apácák készítették a süteményt egy szicíliai kolostorban, eredetileg karneváli ünnepség alkalmából, a téli hústilalom (nagyböjt) előtti utolsó dínomdánomra.
Az igazság valahol a kettő között lehet, mert az arab uralom végével a hárem néhány nője menedéket keresett vagy áttért, és magával vitte a női kolostorokba a ricottás és mézes édességek elkészítésének tudását, amelyet aztán a szicíliai apácakolostorok apácái tökéletesítettek, és amelyet eredetileg farsang idején készítettek.
A farsangi édességtől a világhírű desszertig
Eredetileg tehát kifejezetten farsangi csemegének számított, és csak ünnepi alkalmakkor készítették. Idővel azonban elvesztette szezonális jellegét, és a szicíliai, majd az olasz cukrászat egyik legismertebb, egész évben elérhető szimbólumává vált. Ma már nemcsak Olaszországban, hanem szerte a világon megtalálható.
A klasszikus cannolo két fő részből áll:
- A héj (cialda): búzalisztből, marsala borból, cukorból és disznózsírból (strutto) készült vékony tésztakorong, amelyet csőre tekernek, majd ropogósra sütnek forró zsiradékban.
- A töltelék: frissen szitált, cukrozott ricotta, amelybe gyakran kandírozott gyümölcsöt vagy csokoládédarabkákat kevernek. A tetejét porcukorral szórják meg.
Kelet-Szicíliában, különösen Ragusa környékén hagyományosan lágyabb ízű tehéntúrót (ricotta iblea) használnak a klasszikus juhtúró helyett. (Ezt tanusíthatom : )
Fontos szabály, hogy a cannolót csak közvetlenül fogyasztás előtt szabad megtölteni: ha a krém sokáig érintkezik a héjjal, annak nedvessége megpuhítja a tésztát, és elveszíti ropogósságát. Egyes cukrászok ezért a héj belsejét olvasztott csokoládéval vonják be, hogy tovább megőrizze frissességét.
Érdekesség: a világ leghosszabb cannolója
2022.szeptember 11-én egy pár caltanissettai cukrász egy 21 méter 43 centiméter hosszú cannolót készített, amelyhez mintegy hét mázsa juhtúrót és cukrot használtak fel. A rekordot 2024. január 22-én hivatalosan is bekerült a Guinness Világ Rekordok könyvébe.
Miért hívják az amerikaiak cannolinak a cannolót?
Amerikai műsorokban (gondolj csak a Tortakirályra) sokszor lehet hallani, hogy cannolinak (többes szám) hívják az egy darab cannolót is. Ez egy klasszikus olasz–angol nyelvi félreértés, ami az olasz-amerikai bevándorlók nyelvhasználatából ered. Az olaszban a cannolo egyes szám, a többes száma pedig cannoli.
Amikor a 19–20. század fordulóján (főleg dél-olaszországi és szicíliai) bevándorlók tömegesen érkeztek az Egyesült Államokba, az étteremben, cukrászdában szinte sosem egyetlen darabot rendeltek vagy árultak, és a cannolit tálcán, többes számban kínálták. Így az angol nyelvű vásárlók szinte kizárólag a cannoli alakkal találkoztak, és ezt kezdték az egyes szám alakjának hinni.
Az angol nyelv emellett nem érzékeny az olasz többes szám képzésére – az angol beszélők egyszerűen egy idegen szónak fogták fel a cannolit, és a saját nyelvtani szabályaik szerint kezdték ragozni: ha többes számot akartak mondani, hozzátették az angol -s végződést, így született meg a cannolis szó (ami minden szempontból helytelen, de mindegy:) Ez pontosan ugyanaz a jelenség, ami a panini szóval is történt (egy szendvicset is panininak hívnak sok angol nyelvű helyen, holott helyesen az egyes szám panino lenne).
