Buona Pasqua! Húsvét Olaszországban
Olaszországban, akárcsak a többi, túlnyomó többségében keresztény lakosú országokban a húsvét az egyik legfontosabb vallási ünnep. Olaszország minden városa ünnepi díszbe borul ilyenkor, és a vallásos ünneplések mellett ez a nagy családi összejövetelek ideje is, hiszen ilyenkor már jó idő van, és lehet a szabadban is élvezni az ünnepet. Régiónként más-más szokások a jellemzőek, ezeket tekintjük most át.
Olaszországban a vallásos események már a húsvét előtti nagyböjt végén elkezdődnek és folytatódnak a húsvéti hét során. A húsvét pontos dátuma évről évre változik, ennek gyökerei a Krisztus utáni 3. századig, pontosabban 325-ig vezethetők vissza, amikor az I. Konstantin császár által összehívott nikaiali zsinaton meghatározták a húsvét időpontját. A kereszténység fő ünnepének a tavasz első teliholdját követő első vasárnapra kellett esnie, ezért is változik minden évben ez az időpont.
2025-ben húvét április 20-ra esik, míg a virágvasárnap (Domenica delle Palme) április 13-án van, a húsvétot megelőző vasárnapon. Mint minden évben, a húsvéti ünnepnaptár idén is a hamvazószerdával kezdődött március 5-én, amit március 9-én követett a Nagyböjt első napja.
Húsvétvasárnap és húsvét hétfő
Húsvét vasárnapján a templomok megtelnek hívekkel, hogy Krisztus feltámadását ünnepeljék. A szertartások általában már reggel elkezdődnek, és az egész napot végig kísérik.
A magyar szokásokkal ellentétben itt szó sincs locsolkodásról, húsvét hétfőn (Pasquetta) az olaszok nagy családi és baráti összejöveteleket szoktak tartani, leginkább szabadban grillezéssel (az elmaradhatatlan salsiccia, azaz kolbász sütésével).
Róma
A húsvéti ünnepségek központja természetesen Róma, amely az évente megrendezett nagypénteki körmenettel sok hívőt vonz az Örök Városba, húsvétvasárnap pedig a pápa a Szent Péter téren mondja el urbi et orbi áldását. Különleges rituálé a Sepolcri hagyománya is a nagyhéten, amikor a halottak sírját ünnepélyes szertartással látogatják meg.
A húsvétot megelőző nagyhét a mély lelkiség időszaka, amelyet ünnepélyes vallási szertartások és az intenzív áhítat pillanatai jellemeznek, amelyek nemcsak a római híveket, hanem a világ minden tájáról érkező zarándokokat is bevonják.
Toszkána
Toszkána egyik legkülönlegesebb húsvéti hagyománya a firenzei scoppio del carro, azaz a szekérrobbantás. Ennek a történelmi hagyománynak a gyökerei 1622-ig vissza. A látványosság középpontja egy két, szalagokkal felcicomázott ökör által húzott szekér, amely közepére felállítanak egy 2-3 méter magas pirotechnikai szobrot, ez az úgynevezett brindellone. A szekér körbejárja Firenze belvárosát, majd a Dóm téren megáll, ahol eléneklik a Glóriát, és az érsek a székesegyház oltárában meggyújt egy galamb alakú rakétát. Ez a rakéta egyenesen a szekéren álló oszlopnak ütközik, az ebben található pirotechnikai eszközök elkezdenek robbanni és füstölni. A legenda szerint, ha az összes rakéta felrobban, akkor a földeken gazdag termés várható és a városlakóknak szerencsében lesz részük.
A La Processione de’ Crocioni Castiglione di Garfagnana településen igazi látványos körmenet a nagycsütörtöki In Coena Domini mise után. A körmenet során a hívek egy Krisztus megszemélyesítő férfit követnek a falu utcáin, aki lánccal a lábán, eltakart arccal és egy nagy kereszttel a vállán vonul. Annak érdekében, hogy minél hitelesebben személyesítse meg Krisztust, senki nem tudhatja, hogy ki a keresztet vivő személy, akik a körmenet előtt a sekrestyében lévő szerénybe zárnak, ezzel is óvva a személyazonosságát.
Egy másik, nagyon híres körmenet Toszkánában a La Processione Buia del Giovedi Santo, azaz a sötét körmenet, amely Radicofani városában kerül megrendezésre. A Scalzi – hagyományosan a Misericordia testvérek – feketébe öltözve és csuklyával a fejükön egy nagy keresztet cipelve imádkozva vonulnak végig a város utcáin.
Nápoly
Nápolyban és környékén a nagyhét (Settimana Santa) hagyományaiban keverednek a vallási és profán és népi elemek. A nagyhét egyes napjaira más és más rituálék jellemzőek. Ilyen a nagycsütörtöki Struscio. Ilyenkor elzarándokolna a város hét templomába, hogy megünnepeljék a Sepolcri-t, azaz Jézus utolsó vacsorájának allegorikus jelentését. Maga a kifejezés arra a hangra utal, amikor a hölgyek hosszú ruhájának susogása hallatszott, ahogy siettek a templomokba.
A nápolyi húsvétnak megvan a saját menüsora is: nagycsütörtökön kagylólevest esznek, péntek a böjt és a hústól való tartózkodás napja, a nagyszombat pedig a casatielli (húsvéti sós torta), a tortani (hasonlóan sós kuglófszerűség) vagy a töltött pizza fogyasztásának szentelt nap. Végül vasárnap, Krisztus feltámadásának napján az ebéd a fellata, ami egy felvágottakból és jellegzetes nápolyi sajtokból álló előétel, a minestra maritata (káposztaleves sonkával és kolbásszal), a sült bárány vagy kecske, burgonyával kísérve, és végül a hagyományos desszert, a pastiera di grano (hántolt búzás sütemény).
Szicília
Szicíliában a húsvéti ünneplés szorosan összefonódik a vallási szertartásokkal, és sokszor teátrális jellegű felvonulásokkal és körmenetekkel. A venerdí santo (Nagypéntek) során a városok de még a falvak utcái is megtelnek hívőkkel, hogy részt vegyenek ezekben a szenvedés és halál eseményeit megörökítő körmenetkeben.
Az egyik leglátványosabb és legbizarrabb körmenet kétségkívül az ennai La Processione degli Incappucciati, azaz a Csukláys körmenet, amely, a maga három és fél kilométeres hosszúságával, a világ leghosszabb körmenete. Enna, Olaszország legmagasabban fekvő tartományi fővárosa, amelyet fenyő-, tölgy- és bükkerdők vesznek körül. Híres egyetemi város is. Az UNESCO által védetté nyilvánított ennai Szent Hét kiváló alkalom arra, hogy meglátogassuk a várost, és egy egyedülálló élményben legyen részünk.
A csuklyás körmenet a 15-17. Századból, a spanyol uralom idejéből ered. Az ünnepségsorozat ebben a nagypénteki körmenetben csúcsosodik ki, amely során mintegy 2500 csuklyás vonul fel, akik fercoli-t (szentek szimulákrumait hordozó eszköz) cipelve, gyászos zenére, Krisztus halálát kifejező szomorú ősi vallásos énekekre vonulnak fel. A csuklyások eredetileg a kézműves céhekből kerültek ki, de ma már nem ők, hanem bármilyen foglalkozást űző, diák vagy nyugdíjas is lehet közöttük. Az egyetlen kitétel: csak férfiak lehetnek.
Szicíliában járva meg kell említenünk Trapani városát is, ahol a 18. század óta a húsvétvasárnapot megelőző kedden egy életnagyságú, fából készült Szűz Mária-szobor felvonulásával kezdik meg Krisztus szenvedésének négynapos ünneplését a város utcáin. A következő három napban a misteri (életnagyságú faszobrok) éjszakai körmenetben vonulnak végig az óvároson és a kikötőn keresztül a Piazza Lucatelli téren található, külön erre a célra épített kápolnához, ahol az ikonokat éjszakára tárolják. Az ünnepség csúcspontja péntek délután van, amikor a szobrokat kilométer hosszú körmenetben viszik fel a Via Giovanni Battista Fardellára, ahonnan a körmenet másnap reggel tér vissza.
A sziget nyugati részén található Prizzi is egy különleges húsvéti szokásról híres. Itt húsvét vasárnapján a város utcáit megszállja az ördög. Nem is egy, hanem hat! Az ördögök vörös ruhát viselnek, nagy sörényük van és a rémisztő álarc is hozzátartozik a megjelenésükhöz. Az ördögök megjelenését fúvószenekar kíséri, vezetőjük pedig maga a halál, aki egy sárgaköpenyes, halálfejes alakként jelenik meg. Ha az ördögök elkapnak egy gyanútlan járókelőt vagy kíváncsiskodót, az illető csak egy szerény adomány megfizetésével tudja kiváltani magát, amely aztán az egyházhoz kerül.