A nápolyi Santa Maria La Nova templom évszázadok óta a vallási áhítat központja a városban, azonban 2014 óta egy különös felfedezés miatt került a figyelem középpontjába. Egyes kutatások szerint ugyanis itt nyugszik Vlad Tepes, azaz Vlad III, közismertebb nevén Drakula gróf.
A templom története
A Nápoly történelmi belvárosának szívében álló Santa Maria La Nova templomot a 13. század végén alapították, miután I. Károly nápolyi király lebontotta a korábbi ferences kolostort, és új helyet biztosított a szerzeteseknek. Itt épült fel az új templom, amely a „La Nova” nevet kapta. Az épület eredetileg gótikus stílusban épült, ám földrengések és tűzesetek miatt többször is átépítették. A legjelentősebb átalakítás 1596-ban történt, amikor egy csodás gyógyulás hatására a hívek bőkezű adományokkal támogatták a templom felújítását. A belső tér egyik legkülönlegesebb eleme az aranyozott, kazettás fa mennyezet, amely bibliai jeleneteket, szenteket és allegorikus alakokat ábrázol. A padlót sírkövek szegélyezik, az oltár pedig színváltó fényekkel kel életre.
A templomhoz tartozó két kerengő – egy zöldellő, nyitott udvar és egy freskókkal díszített belső tér – további művészeti és történelmi értékeket rejt. A nagyobbik zöldellő, szinte színpadias, míg a kisebbik falait Szent Jakab életének jelenetei díszítik, Simone Papa festő munkái alapján. Itt található az a titokzatos síremlék is, amelyet sokan Drakula gróf végső nyughelyének tartanak.
Drakula sírja
A kutatók a templom kisebbik kerengőjében található Ferillo családi síremléken különös szimbólumokat fedeztek fel. A márványlapot egy hatalmas lovagi sisak, egy sárkányfej és két egymással szemben álló szfinx díszíti, ezek pedig olyan motívumok, amelyek nem illenek a hivatalosan eltemetett nemeshez. A sárkány az Ordine del Drago, azaz a Sárkány Rend jelképe, amelynek Vlad Tepes apja is tagja volt. A szfinxek pedig egyes értelmezések szerint az egyiptomi Théba városára utalnak, amely hangzásában emlékeztet Vlad „Tepes” nevére.
Drakula sírja
A sírkő mögött egy titkosított felirat is található, amelyből eddig két szót sikerült megfejteni: „Blad” (értsd: Vlad) és „Balcano”. A legkülönösebb azonban az, hogy a sírkő egy négyzetes márványfelülete hőt sugároz – ezt hőkamerás vizsgálat is megerősítette, ám a jelenségre a mai napig nincs tudományos magyarázat.
A történet tovább bonyolódik Raffaello Glinni kutatásai révén, aki 15–16. századi olasz kéziratok alapján feltételezi, hogy Maria Balsa, egy szláv származású nemes hölgy, Drakula titkos lánya lehetett. A legenda szerint Nápolyban talált menedéket, és apja maradványait is ide hozhatta, hogy méltó módon temesse el.
A templom és a hozzá tartozó Arca Múzeum ma már nemcsak vallási és művészeti zarándokhely, hanem a történelmi rejtélyek kedvelőinek paradicsoma is. A Drakula-sír legendája új fényt vet a város kulturális örökségére, miközben továbbra is nyitva hagyja a kérdést: vajon a gótikus regények hőse valóban itt nyugszik? Érdekesség, hogy Bram Stoker (az 1897-ben megjelent Dracula regény írója) maga is élt Nápolyban 1875-ben, édesapjával együtt.
További érdekes olasz vonatkozású történeteket az 5 Perc Olasz Magazinban olvashatsz!
Külön korszakban, különböző helyeken életek, mégis hasonló erőkkel bírtak: a manipuláció, a félelem és a csábítás mesterei voltak. Két ikonikus alak, akiket a sötétség, a hatalom és a rejtélyes vonzerő köt össze. Olvasd el Lucrezia Borgia történetét a 2025. novemberi számban!
