Luigi Del Bianco – a Mount Rushmore elfeledett mestere
Luigi Del Bianco 1892. május 8-án született, mégpedig nem szárazföldön, hanem egy hajón, Le Havre közelében, Franciaországban, miközben szülei, Vincenzo és Osvalda Del Bianco éppen az Egyesült Államokból tartottak vissza Olaszországba. Családi gyökerei a friuli Meduno kisvárosához kötik, amely generációk óta híres volt kőfaragó mestereiről.
Del Bianco már gyerekkorában tehetséget mutatott a faragás iránt, és fiatalon Ausztriában, majd Velencében tanulta a mesterséget, ahol elsajátította a klasszikus szobrászati technikákat, amelyek egész életművét meghatározták.
1910-ben, 18 éves korában Del Bianco kivándorolt az Egyesült Államokba, és Vermontba érkezett, ahol egy kőbányában dolgozott. A húszas évek elején Port Chesterbe (New York állam) költözött, ahol saját síremlék-faragó műhelyt nyitott.
Fontos fordulópont volt élete során, amikor 1920-ban, Barre-ba visszatérve megismerte Alfonso Scafa kőfaragót, aki felhívta a figyelmét a szobrász Gutzon Borglumra, akinek Stamfordban, Connecticutban volt birtoka. Alfonso el is vitte Luigit Stamfordba, ahol Borglum azonnal felvette. A húszas évek folyamán Del Bianco Borglum mellett dolgozott a georgiai Stone Mountain-on és a newarki Wars of America emlékművön is. Érdekesség, hogy erőteljes alakja és klasszikus, római arcvonásai miatt a newarki szobor 20 alakjához modellként is szolgált.
Del Bianco 1933-ban kezdett dolgozni a Mount Rushmore-i szobron, majd 1935-ben Gutzon Borglum kinevezte fővésnöknek (Chief Carver). Borglum ekkor váltotta le vele a monumentum korábbi fővésnökét, Hugo Villát, és Del Biancót bízta meg a teljes fúrási és faragási munka felügyeletével. Amikor kinevezték, Borglum ezt írta róla: teljes felelősséget fog vállalni a faragás finomságaival kapcsolatos gyakorlati kérdésekért, és a többi kőfaragót is ő fogja irányítani.
Feladata rendkívül speciális volt: az 1936-os és 1940-es szezonokban dolgozva ő végezte a négy arc kifejezésének finomítását. Az ő munkája Abraham Lincoln szemének csillogása és Thomas Jefferson ajkainak megformálása, sőt neki köszönhető egy, Jefferson ajkán keletkezett repedés javítása is. Ahogy unokája, Lou Del Bianco fogalmazott: a munkások kiváló munkát végeztek az arcok nagyvonalú kifaragásában, de egy igazi művészre volt szükség ahhoz, hogy kihozza belőlük az érzelmeket is, és ezt tette a nagyapja.
Furcsa módon Rex Alan Smith 1985-ben megjelent, a Mount Rushmore megalkotásáról szóló, 416 oldalas alapműve, amelyet a témában a legrészletesebb és legmeghatározóbb munkának tartanak, sehol nem említi Luigi Del Bianco nevét, miközben Borglum kifejezetten őt kérte fel a monumentum fővésnökének 1933 és 1940 között. Amikor fia, Caesar, és unokája, Lou, elolvasták Smith könyvét, hogy többet tudjanak meg Luigi hozzájárulásáról, megrökönyödve tapasztalták, hogy semmit nem találtak róla. Ahogy Lou fogalmazott: ez olyan, mintha egy a New York Yankees-ről szóló könyvből kihagynák Joe DiMaggiót.
Ezután a család – Luigi fia, Caesar Del Bianco, és unokája, Lou Del Bianco – több mint 25 éven át küzdött azért, hogy Luigi Del Bianco elismerést kapjon a Mount Rushmore-on végzett munkájáért. A fordulópontot az hozta el, amikor a Kongresszusi Könyvtárban előkerültek Borglum eredeti papírjai, amelyek megerősítették Del Bianco fővésznöki szerepét, illetve amikor a Nemzeti Park Szolgálat (NPS) történészei áttekintették a Lou által összegyűjtött dokumentumokat, az egyik történész a negyedik oldal után annyira meggyőzővé találta a bizonyítékokat, hogy azt mondta: “Meggyőztél. Menjünk ebédelni”.
Végül 2017. szeptember 16-án a Mount Rushmore Nemzeti Emlékhely leplezte le a Del Bianco tiszteletére készített táblát, amely elismeri Luigi Del Bianco kulcsszerepét mint a munka egyetlen fővésnöke.
A Mount Rushmore-i munka befejezése után Del Bianco véglegesen Port Chesterben rendezkedett be, ahol saját kőfaragó üzletében több száz sírkövet készített. 1969. január 20-án halt meg, 76 évesen.
