A NASA nyilvánosságra hozta az Artemis III Hold-misszió négytagú legénységét: a 2027-re tervezett küldetés pilótája Luca Parmitano olasz ezredes lesz, az Európai Űrügynökség (ESA) képviseletében – ő egyben az első európai, aki az Artemis-program keretében repül.
A misszió parancsnoka Randy Bresnik, a tengerészgyalogság nyugalmazott ezredese, aki 2004 óta dolgozik a NASA-nál, és korábban kétszer is megfordult a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). A legénység harmadik tagja Frank Rubio, aki egyetlen űrutazása során 371 napot töltött folyamatosan a Földön kívül – ez egyébként az amerikai rekord. A negyedik helyre Andre Douglas mérnököt választották, aki ezzel első alkalommal jut ki a majd világűrbe a program által.
Az Artemis III legénysége nem a Holdra száll le: a küldetés elsődleges célja a holdra szállást előkészítő technológiák tesztelése Föld körüli pályán. A misszió során a NASA a SpaceX és a Blue Origin által fejlesztett holdraszálló egységeket próbálja ki élesben. Az emberes Holdra szállást jelenleg 2028-ra, az Artemis IV keretében tervezik.
Az Artemis-program idén tavasszal lépett egy fontos mérföldkőhöz: az Artemis II legénysége megkerülte a Holdat, és minden korábbi emberek részvételével zajló küldetésnél messzebbre távolodott el a Földtől. Az Artemis III erre épít, és az esetleges leszállás közvetlen előkészítését végzi majd el.
Luca Parmitano – Szicíliától a Holdig
De ki is ez a szicíliai, aki hamarosan Holdra szállhat? Luca Parmitano 1976. szeptember 27-én született Paternóban, Szicíliában – bár szülővárosaként mindig Cataniát emlegeti, ahol a Galileo Galilei Liceo Scientificóban (reáltagozatos gimnázium) érettségizett 1995-ben.
Katonai és akadémiai pályája rendkívül sokrétű: a nápolyi Federico II Egyetemen politikatudományból szerzett diplomát, majd az olasz Légierő Akadémiáján végzett Pozzuoliban.
Pilótaképzését az Egyesült Államokban folytatta a texasi Sheppard légibázison, az Euro-NATO közös sugárhajtású pilótaképzőn. Tesztpilóta-minősítését a toulouse-i francia ISAE-SUPAERO intézetben szerezte meg 2009-ben. Több mint 2000 repült órájával több mint 40 különböző repülőgép és helikopter típust képes kezelni.
2009-ben az ESA kiválasztotta az európai űrhajós testületbe. Pályafutása során két hosszú időtartamú küldetést teljesített az ISS-en: a 2013-as Volare és a 2019–2020-as Beyond missziókon összesen 366 napot töltött a világűrben, ami önmagában is kiemelkedő teljesítmény.
Hat űrséta során összesen több mint 33 órát töltött az állomáson kívül, és a Beyond misszió alatt az ISS parancsnoki tisztségét is betöltötte. Visszatérése óta a NASA houstoni Johnson Űrközpontjában az ESA összekötőjeként dolgozik: ő a CapCom (a Földről kommunikáló fő irányítótiszt), emellett ESA-s kollégáit készíti fel űrsétákra és robotikai műveletekre.
Parmitano a Hold-programban vállalt szerepével az olasz és egyben az európai űrkutatás eddigi legjelentősebb mérföldkövét képviseli.
A másik olasz ikon: Samantha Cristoforetti
… és, ha már az olasz űrhajósoknál tartunk, ne feledkezzünk meg Parmitano mellett egy másik kiemelkedő névről sem. Samantha Cristoforetti szintén az ESA 2009-es csoportjában kapott helyet, és napjainkra az egyik legismertebb európai űrhajóssá vált.
Az 1977-ben Milánóban született Cristoforetti a nápolyi és a müncheni műszaki egyetemen szerzett fokozatot, és az olasz Légierő pilótaként is szolgált. Két ISS-küldetést teljesített (2014–2015 és 2022), összesen több mint 370 napot töltve a Földön kívül. Első misszióján megdöntötte az egyetlen repülésen töltött leghosszabb idő női rekordját, 2022-ben pedig az ISS parancsnoki tisztét is betöltötte – az első olasz nőként. Egyetlen spacewalkja során 7 óra 5 percet töltött az állomáson kívül, és ő volt az első olasz nő, aki ilyen feladatot teljesített.
Cristoforetti különleges közismertségre is szert tett: az ISS-ről rendszeresen osztott meg fényképeket, blogbejegyzéseket és élő videókat, amelyekkel milliós közönséget vonzott – az olasz és az európai űrkutatás egyik legfontosabb nagykövetévé vált.
Parmitano Artemis III-as pilótaszerepével az olasz és az európai részvétel új fejezete nyílik meg: egy szicíliai űrhajós vezeti majd azt az Orion-űrhajót, amely az emberiség Holdra visszatérésének közvetlen előkészítéséért felel.