A film igaz történeten alapul, így lehet, hogy már hallottál róla te is. Ez a Rózsa-sziget története.
Élt a 60-as évek közepén egy olasz mérnök, Giorgio Rosa, aki arról álmodott, hogy lesz egy saját országa, ahol ő hozza a szabáyokat, és ebbe senki nem szólhat bele. Az álmodozást tett követte, és Rosa 1964-ben engedélyt kapott egy 400 négyzetméteres platform felépítésére. Az. évekig tartó építkezés után, 1968. május 1-jén kikiáltotta függetlenségét a Rózsa-szigeti Köztársaság.
Ezt a történetet dolgozza fel a Netflix a Rózsa-szieget című olasz filmben (eredeti cím: L’incredibile storia dell’Isola delle Rose), amely bár valós történeten alapul, mégis úgy hat, mintha egy modernkori mesét néznénk.
A film főhőse, Giorgio, egy tehetséges, de folyton félreértett mérnök, aki élete mélypontján találja magát: kirúgták az állásából, a szülei nem állnak vele szóba, élete szerelme pedig otthagyta. Az 1960-as évek Olaszországának merev, szabálykövető társadalmába egyszerűen nem tud beilleszkedni, és ahelyett, hogy alkalmazkodna, Giorgio valami sokkal vakmerőbbet választ: felépíti a saját szigetét a nyílt tengeren.
Csapatot gyűjt maga köré – lázadókból, álmodozókból és kívülállókból – , és kikiáltják a Rózsa-szigeti Köztársaságot. Kinyilvánítják a függetlenséget, Giorgio pedig elnök lesz egy olyan országban, amelynek nincs se hadserege, se gazdasága, csak elve és makacssága. Ám az idealizmusnak ára van: az olasz miniszterelnök hamar rájön, hogy egy néhány négyzetméteres mesterséges sziget veszélyt jelenthet az állam tekintélyére, és Giorgio szigete Olaszország közellenségévé válik.
A rendező, Sydney Sibilia (a Smetto Quando Voglio trilógia alkotója) remekül egyensúlyoz a komédia és a dráma között. A film tele van abszurd, mégis megnevettető pillanatokkal, például amikor egy maroknyi ember próbál államot építeni a semmiből, ugyanakkor mélyen emberi történetet mesél el a kitartásról, a szabadságvágyról és arról, milyen érzés, amikor valaki egyszerűen nem hajlandó feladni az álmait, még akkor sem, ha az egész világ ellene fordul.
A film vizuálisan is lenyűgöző: a napfényes olasz tengerpart, a retro hatvanas évekbeli hangulat és a sziget furcsa, ipari szépsége mind hozzájárulnak ahhoz, hogy Rózsa-sziget valóban élő, lélegző hellyé váljon a vásznon, annak ellenére, hogy a valóságban mindössze néhány hónapig létezett.
A Grøenlandia (a The First King producere) produkciója nem csupán egy vicces kalandfilm a lázadásról, hanem egyfajta metafora is: mit teszünk, amikor a világ nem enged helyet a különcségünknek? Építünk egy sajátot világot!
A film szól mindenkihez, aki szereti az igaz történeten alapuló, szívmelengető, ugyanakkor elgondolkodtató filmeket. Azokhoz, akik kedvelik az olasz filmek sajátos, melegszívű humorát, és azokhoz is, akik szeretik a „kis ember a nagy rendszer ellen” típusú történeteket. A Rózsa-sziget tökéletes választás egy csendes estére, amikor valami inspiráló, mégis könnyed hangvételű filmre vágyunk, olyanra, amely után talán mi magunk is elgondolkodunk azon, milyen “szigetet” építenénk, ha megtehetnénk. Egy film arról, hogy néha a legőrültebb ötletek a legszebbek, és hogy a szabadság néha csak néhány négyzetméternyi beton a tenger közepén.
Az igazi történetet az 5 Perc Olasz Magazin 2026 szeptember-októberi számában olvashatod el nyomtatásban vagy online. Kapható minden újságárusnál, hiper- és szupermarketben és benzinkúton.
Ha előfizetsz az első szám a november-decemberi szám lesz, de digitálisan hozzáférést kapsz minden korábbi lapszámhoz is!
